Tett

Az ember minden tettét a szeretetre vágyás határozza meg, és amikor nem kapjuk meg, akkor kezdődnek el az olyan érzelmek,mint a féltékenység,irigység....ilyenek vagyunk.

NEM LÉTEZIK hibátlan!

Nem láthatsz tisztán egy mocskos világban 

Törekedhetsz a tökélyre de nem létezik hibátlan.! 

Olyan könnyű

Olyan könnyű néha azt érezni, hogy egyedül minket kínoz ez az élet, hogy csak mi vagyunk elégedetlenek, csalódottak, hogy éppen csak megúsztuk. De ez az érzés hazugság, csak ki kell tartanunk, csak meg kell keresnünk a bátorságot, hogy szembenézzünk a gondjainkkal, hogy egy napon valaki vagy valami átsegíthessen minket a nehézségeken.

Valakinek sebet kap a lelke

Valakinek sebet kap a lelke. Aki adta, nem is tud róla talán. Aki kapta, alig rezzent meg belé. De a seb marad és nem heged be.

Miért mondják; szerelmes?

Miért mondják: szerelmes? Azt kellene mondani: megszállott. Általában a nők háborítják meg az embert. Mindenki elvszti egy időre önmagát. A szerelem igazi neve: fogság. Az embert rabul ejti egy női lélek, néha egy női test. A lélek a szerelmes asszony, a test az úrnő. A Sátánt megrágalmazzák. Nem ő kísértette meg Évát. Éva kísértette meg őt. Az asszony kezdte. Lucifer nyugodtan sétált a kertben, észrevette a nőt, és azon nyomban Sátán lett.

ÉN...

ÉN

Depressziós, Szomorú, Megsebzett, Ideges, Magányos, Utált, Elítélt, Félreértett, Jelentéktelen, Törött, Haldokló.

 VAGYOK.

(~Rózsaszín Párduc~)

PONTOSAN!

Ha azt mondom szeretlek, hidd el kérlek! Ha azt mondom utállak, csak azért mondom, mert megbántottál. Ha azt mondom megőrülök érted, elhiheted, mert ezt érzem. Ha azt mondom nem érdekelsz, csak bántani szeretnélek, mert te is megtetted. Ha azt hiszed nem szeretlek, akkor rosszul hiszed, mert minden kicsi porcikádat imádom. Ha azt hiszed más érdekel, megsúgom, hogy nem így van, csak féltékennyé akarlak tenni. Ha ellenzem azt, amit teszel, az nem azért van, mert meg akarom mondani, hogy hogyan élj, hanem azért mert féltelek.

rám nagyon igaz :)

:(

-Mégis mi a baj? Annyira bánt, hogy ilyennek látlak. Miért nem mondod el? Mi történt?

- Semmi.

- Megint a fiúk. Össze vagy törve.

- Nem vagyok.

- De igen. Azért elmondhatnád.

- Nincs mit.

- Megint darabokban a lelked.. 

- Nem.

- Mindegy. De ha el akarod mondani, itt vagyok.

- Tudom.

- Jó.

- De már mindegy... 

Ha mosolyogsz, ha sírsz.

Ha mosolyogsz a világ veled mosolyog, de ha sírsz egyedül sírsz.

TE döntesz!!! :):

true.

Egy kisgyerek sokkal erősebb egy felnőttnél..

Egy kisgyerek aki nem tud még menni, sokszor próbálkozik,

hatalmasakat esik, de mindig feláll és addig nem adja fel 

amíg el nem kezd járni.

Egy kisgyerek, ha valamit nem tud levenni a polcról addig próbálkozik

amíg valahogyan, bármilyen úton is de a kezében fogja fogni amit kinézett.

Egy kisgyereknek, ha valami nagyon kell akkor "harcol" a szüleivel.

Nem biztos hogy megkapja, de megpróbálta.

Egy kisgyereknek nem jut eszébe az hogy "Feladom, Úgysem sikerül,

Ez nekem nem megy"!!!

Egy kisgyerek számára a lehetetlen nem létezik!

A felnőttek 90%-a példát vehetne a kisgyerekekről és rájönnének akkor 

talán,hogy a lehetetlen csupán csak egy SZÓ,ami NEM létezik!

Tudod, hogy mi a Te legnagyobb bajod?!

Tudod mi a te bajod? Túl gyorsan kötődsz. És ha egyszer kötődsz valakihez, bármit megteszel hogy megfelelj neki, és hogy boldoggá tedd. Sosem arról van szó, hogy te mit akarsz, mindig más érdekeit nézed a sajátod előtt. Túl sok lehetőséget adsz az embereknek, akik túl könnyen feladják, ők ezt nem érdemlik meg. Kihasználnak téged, és befolyásolható leszel. De te jól megvagy úgy is, mert ők ott vannak az életedben, és te csak ennyit akarsz. És még ha át is vernek, te akkor is ott leszel nekik. Mert ez vagy te, ilyen vagy te. Ha egyszer kötődsz valakihez, foglyul ejtik a szívedet, és mindig lesz benne helyük. És ezért olyan nehéz most őt elengedned.

Okkal.

Okkal mondtam, hogy boldogabb lennék egyedül. Nem azért, mert úgy gondoltam, egyedül boldogabb lehetnék. Azért, mert úgy gondoltam, ha szeretnék valakit, aztán szétmennénk, talán nem élném túl. Könnyebb egyedül lenni. Mert mi van, ha rájössz, hogy szükséged van a szeretetre, de nem kaphatod meg? Mi van, ha megszereted, és támaszkodsz rá? Mi van, ha erre alapozod az életed, és aztán minden szertefoszlik? Túlélhetsz ekkora fájdalmat?

Milyen önhittek vagyunk mi, úgy félünk az öregedéstől, hogy ész nélkül hadakozunk ellene. Észre sem vesszük, hogy mekkora kiváltság, ha van kivel megöregednünk. Valakivel, aki nem csinál belőlünk tömeggyilkost, vagy nem zúzza szét az önbecsülésünket

egyik kedvenc idézetem :)

Napokig vádolta magát. Nem értette, mit ronthatott el, mit csinálhatott rosszul, amiért az ágyról a sarokba dobták. Ő mindig ugyanúgy viselkedett. Meghallgatta a kislány érdekes vagy épp haszontalan történeteit, könnyeket szárított fel, mosolyokat csalt az arcára, éjjel pedig szorosan ölelve védte álmát. Mégis száműzve lett. Végignézett magán. Kopott szőr, bal karja majd leszakadva, a szemei sem fényesek már, mint fiatal korában. Végül is ő megértette a kislányt, hogy így már nem kellett neki. Egy nap új lakót kapott a szoba. Egy másik játék mackót, akinek még selymes, puha volt a szőre, hozott haza a kislány és rögtön az ágyába fektette. A játék mackó a sarokban sírt. Mérges volt, hogy a kislány ilyen hamar elfelejtette őt, és talált mást helyette. Hiányoztak neki a közös emlékek, a közös álmok.Azóta évek teltek el. Már kész nő lakik abban a szobában, akinek számos mackója van. Az évek során kapott kicsit és nagyot, fehéret és barnát. Voltak, melyek néhány hét után eltűntek, de vannak, akik évek óta hű társai. És igen, ma már a kis kopott játék mackó is ott csücsül a többiekkel. Lehet, ütött-kopott és régi, de pont ettől értékes. Kitartott akkor is, mikor nem kellett és, amikor a kislány újra kezébe vette ő csak ölelésre vágyott, nem vádolta a történtek miatt, nem haragudott. Talán azért, mert ő csak egy játék mackó, aki szeretni akar.

S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyé ragasztani. Az életben is ennyi a tanulság. Ha egy ember egyszer bizalommal, feltétlen érzésekkel közeledett valakihez, s érzéseit megsértették, "szívét összetörték", soha többé nem tud igazi bizalmat, feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt. Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag. Képtelen arra, hogy elfeledjen egy sértést, mellyel lelkét vagy érzéseit illették. S bármiféle baráti vagy szerelmi találkozást hoz is még számára az élet, gyanakvó marad, minden kapcsolat torz és gonosz játékalkalom lesz számára, örökké bosszút akar. Ilyen az ember. Vigyázz, ha ilyen megsértett szívűekkel állasz szemközt: nem tudod őket megengesztelni. S nincs az a türelem, bölcsesség, nagylelkűség, szenvedély, mely az ilyen csalódott szíveket nyugtatni tudja

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant...megpróbáltam pótolni a nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.Sokszor cselekedtem indulatból.Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akitől sosem vártam volna.öleltem hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább..Szereztem Örök barátokat.Szerettem és szerettek de sokszor el is utasítottak, előfordult olyan is hogy szerettek de én nem tudtam visszaszeretni.Ujjongtam a boldogságtól habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem a falnak. Sírtam zenehallgatás vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.Néha elég volt egy mosoly , hogy "szerelmes" legyek. Sokszor éreztem, hogy meghalok a vágytól és féltem hogy elvesztek valakit aki nagyon fontos számomra..a végén mégis elvesztettem. De túléltem és még most is élek! Az életet nem csak túléltem és neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. Élj!A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni emelt fővel veszteni és merészen győzni mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz hogy jelentéktelenné váljon!

milyen igaz :)

Megfogni egy másik ember kezét ártatlan mozdulatnak, semmiségnek tűnhet, de valójában sokkal többet jelent annál. Az ember számára a kezei a legalapvetőbb eszközök: a segítségükkel alkotsz, érintesz, vagy épp ha kell, fegyverként használod őket. Egy másik ember kezét önként, mindenféle kényszer nélkül megszorítani annyit jelent, hogy arra a kis időre, míg vele vagy, nem hagyod Őt egyedül - összetartoztok. Még ha csak pár percre is, de addig sem kell a világ gondjaival egyes-egyedül szembenéznie, hiszen van vele valaki, aki segít neki ebben.. ott vagy neki Te.