Idézetek az életről.
1. Kettő meg kettő egyenlő néggyel. Cukrot teszek a kávémba és édes lesz az íze. A nap felkel, mert a föld forog. Ezek a dolgok gyönyörűek nekem. Vannak titkok, amiket sosem fogok megérteni, de bárhova nézek, látom a bizonyítékot, hogy minden okozatnak megvan a megfelelő oka, még ha nem is látom.
2. Nemcsak azért vagyunk manapság kimerültek, mert sokat robotolunk, hanem mert olyasmit csinálunk, amit nem szeretünk, és olyan légkörben élünk, amelyben nincs szeretet. Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad. Fáradhatatlanná teszi az embert, feltölti erővel.
3. Tudni azt, hogy az élet megy tovább, és olykor vaktában osztogatja a bajt, fontos felismeréssé vált számomra!
4. Az élet olyan, mint a kerékpározás. Állandóan mozgásban kell lennünk, hogy egyensúlyban legyünk.
5. Mit sem ér az élet, ha nem vakmerő kaland.
6. Az életünk nem csupán sima funkciókból áll, néha azért még élvezhetjük is.
7. Az élet egy nagy utazás, sosem lehet minden eshetőséggel számolni. Csupán a választásaidat befolyásolhatod, és azok határozzák meg, ki is vagy.
8. Van egy általános igazság, amivel mindannyiunknak szembe kell néznie, akár akarjuk, akár nem. Egyszer minden véget ér. Akármennyire is vártam ezt a napot, sosem kedveltem, ha valami véget ért. A nyár utolsó napja, egy nagyszerű könyv utolsó fejezete, a búcsú egy közeli baráttól. De a befejezés elkerülhetetlen. A levelek lehullanak, becsukod a könyvet, elbúcsúzol. Számunkra ez is egy ilyen nap. Ma búcsút intünk mindennek, ami ismerős volt, mindennek, ami kényelmes volt. Tovább lépünk. De attól, hogy elmegyünk - és ez fáj - lesznek emberek, akik részesei maradnak az életünknek, akármi is történjen. Ők a mi biztos talajunk, a sarkcsillagaink, és az apró tiszta hangok a szívünkben, amelyek velünk lesznek, örökre.
9. Nem akarhatod, hogy amikor visszatekintesz az életedre, azon gondolkozz, mi lett volna, ha..
10. Jobb egyedül élni e világon, mint édes kettesben a pokolban.
11. Sok-sok millió ember él ötven és hatvan és még több évig, és sohasem jut eszébe, hogy él, csak itt van, valamiképpen itt van, derengő, álomkóros állapotban..
12. Belépsz az életbe, mint egy étterembe, hogy asztalhoz ülj. De tévedsz; minden hely foglalt. Nem az étkezés természetes, hanem a koplalás. Nem a balszerencse természetellenes, hanem a szerencse.
13. Az út vége. Mindig ugyanarra gondolok, ha egy szép emléket keresek. Akárhogy is kutatok az emlékeim közt, ez az egyetlen, amire érdemes emlékezni. Olyan, akár egy bazári rajz, megnyugtató és hazug. Mint egy szép karácsonyi mese. Elhisszük, hogy az élet valóban ilyen. Csupa szép pillanat és olykor egy-egy leküzdendő nehézség. Azoknak a hősies hazugsága ez, akik sosem adják fel.
14. Az életnek dallama van (...). A dallamok ritmusa a létezésed jele, ami harmonizál Isten tervével.
15. Én ismerem a keserűt, ezért tudom megbecsülni az édest.
16. Az életünk nem csupán sima funkciókból áll, néha azért még élvezhetjük is.
17. A pillanatok, amelyeket valaha átéltünk, azokkal, akiket valaha ismertünk. Ezek összege vagyunk mi mindannyian, ezekből áll majd össze a történetünk. Ez lesz az emlékeink slágerlistája, amelyet újra és újra és újra lejátszunk magunkban.
18. Azt mondják, úgy hagyjuk el ezt a világot, ahogy megérkeztünk: meztelenül és egyedül. Ha tényleg semmink sincs, amikor elmegyünk, akkor mit ért az élet? Az határozza meg, hogy milyen embereket szerettünk? Vagy egyszerűen azok a dolgok, amiket elértünk? Mi van, ha elbukunk vagy sosem szerettünk igazán? Megfelelhetünk valaha? Vagy a lassú kétségbeesés, hogy egy életet elpazaroltunk, végül az őrületbe kerget minket?
19. Azt megtanultam, hogy az élet semmit sem ér, ha nem vállalsz kockázatot. Igen, érnek fájdalmas dolgok útközben, de sosem tudhatod, mi sül ki belőle. Van, hogy valami csodálatos...
20. - Kerültél már olyan helyzetbe, amikor pontosan tudtad, mi fog történni? De attól függetlenül mégis belemész. És amikor megtörténik az, amitől tartottál, mérges vagy magadra, hiszen előre tudtad. De ilyen vagy és kész, szóval tovább bünteted magad.
- Nem.
- Hogy csinálod?
- Sosem azt teszem, ami elvárható. Ettől érdekes az élet.
1. Kettő meg kettő egyenlő néggyel. Cukrot teszek a kávémba és édes lesz az íze. A nap felkel, mert a föld forog. Ezek a dolgok gyönyörűek nekem. Vannak titkok, amiket sosem fogok megérteni, de bárhova nézek, látom a bizonyítékot, hogy minden okozatnak megvan a megfelelő oka, még ha nem is látom.
2. Nemcsak azért vagyunk manapság kimerültek, mert sokat robotolunk, hanem mert olyasmit csinálunk, amit nem szeretünk, és olyan légkörben élünk, amelyben nincs szeretet. Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad. Fáradhatatlanná teszi az embert, feltölti erővel.
3. Tudni azt, hogy az élet megy tovább, és olykor vaktában osztogatja a bajt, fontos felismeréssé vált számomra!
4. Az élet olyan, mint a kerékpározás. Állandóan mozgásban kell lennünk, hogy egyensúlyban legyünk.
5. Mit sem ér az élet, ha nem vakmerő kaland.
6. Az életünk nem csupán sima funkciókból áll, néha azért még élvezhetjük is.
7. Az élet egy nagy utazás, sosem lehet minden eshetőséggel számolni. Csupán a választásaidat befolyásolhatod, és azok határozzák meg, ki is vagy.
8. Van egy általános igazság, amivel mindannyiunknak szembe kell néznie, akár akarjuk, akár nem. Egyszer minden véget ér. Akármennyire is vártam ezt a napot, sosem kedveltem, ha valami véget ért. A nyár utolsó napja, egy nagyszerű könyv utolsó fejezete, a búcsú egy közeli baráttól. De a befejezés elkerülhetetlen. A levelek lehullanak, becsukod a könyvet, elbúcsúzol. Számunkra ez is egy ilyen nap. Ma búcsút intünk mindennek, ami ismerős volt, mindennek, ami kényelmes volt. Tovább lépünk. De attól, hogy elmegyünk - és ez fáj - lesznek emberek, akik részesei maradnak az életünknek, akármi is történjen. Ők a mi biztos talajunk, a sarkcsillagaink, és az apró tiszta hangok a szívünkben, amelyek velünk lesznek, örökre.
9. Nem akarhatod, hogy amikor visszatekintesz az életedre, azon gondolkozz, mi lett volna, ha..
10. Jobb egyedül élni e világon, mint édes kettesben a pokolban.
11. Sok-sok millió ember él ötven és hatvan és még több évig, és sohasem jut eszébe, hogy él, csak itt van, valamiképpen itt van, derengő, álomkóros állapotban..
12. Belépsz az életbe, mint egy étterembe, hogy asztalhoz ülj. De tévedsz; minden hely foglalt. Nem az étkezés természetes, hanem a koplalás. Nem a balszerencse természetellenes, hanem a szerencse.
13. Az út vége. Mindig ugyanarra gondolok, ha egy szép emléket keresek. Akárhogy is kutatok az emlékeim közt, ez az egyetlen, amire érdemes emlékezni. Olyan, akár egy bazári rajz, megnyugtató és hazug. Mint egy szép karácsonyi mese. Elhisszük, hogy az élet valóban ilyen. Csupa szép pillanat és olykor egy-egy leküzdendő nehézség. Azoknak a hősies hazugsága ez, akik sosem adják fel.
14. Az életnek dallama van (...). A dallamok ritmusa a létezésed jele, ami harmonizál Isten tervével.
15. Én ismerem a keserűt, ezért tudom megbecsülni az édest.
16. Az életünk nem csupán sima funkciókból áll, néha azért még élvezhetjük is.
17. A pillanatok, amelyeket valaha átéltünk, azokkal, akiket valaha ismertünk. Ezek összege vagyunk mi mindannyian, ezekből áll majd össze a történetünk. Ez lesz az emlékeink slágerlistája, amelyet újra és újra és újra lejátszunk magunkban.
18. Azt mondják, úgy hagyjuk el ezt a világot, ahogy megérkeztünk: meztelenül és egyedül. Ha tényleg semmink sincs, amikor elmegyünk, akkor mit ért az élet? Az határozza meg, hogy milyen embereket szerettünk? Vagy egyszerűen azok a dolgok, amiket elértünk? Mi van, ha elbukunk vagy sosem szerettünk igazán? Megfelelhetünk valaha? Vagy a lassú kétségbeesés, hogy egy életet elpazaroltunk, végül az őrületbe kerget minket?
19. Azt megtanultam, hogy az élet semmit sem ér, ha nem vállalsz kockázatot. Igen, érnek fájdalmas dolgok útközben, de sosem tudhatod, mi sül ki belőle. Van, hogy valami csodálatos...
20. - Kerültél már olyan helyzetbe, amikor pontosan tudtad, mi fog történni? De attól függetlenül mégis belemész. És amikor megtörténik az, amitől tartottál, mérges vagy magadra, hiszen előre tudtad. De ilyen vagy és kész, szóval tovább bünteted magad.
- Nem.
- Hogy csinálod?
- Sosem azt teszem, ami elvárható. Ettől érdekes az élet.
0 szösszenet:
Megjegyzés küldése