26.A szerelem türelmes és nagyon-nagyon nehéz, sőt, talán a legnehezebb dolog, amin mindannyian átesünk. De mi az élet értelme? Végigmenni rajta kevesebb könnyel és fájdalommal, vagy megélni? Próbát teszel valakivel... Minden egy apró szikrával kezdődik, az a legjobb része, azt mindenki szereti, és a másik segít átvészelni a legnehezebb napokat az életben. Egy idő után összevesztek azon, hogy melyik filmet nézzétek meg, vagy mert elfelejtesz egy évfordulót. Haragszol, ő is haragszik, és hirtelen úgy érzed, egyszerűbb lenne megszökni, elfutni. Furcsa, de az univerzum mindig küld jelet, ha hibát készülsz elkövetni. Az univerzum közölni akarja, hogy ha megtaláltad azt, aki felforgatja az életed, az egy a millióból, s őt sosem szabad elengedned.

27. A legjobban arra vágyunk, hogy tartozzunk valakihez. Vannak, akik első látásra egymásba szeretnek, azonnal érzik, a sors egymásnak rendelte őket. Nagyszerű érzés lehet, mint egy tündérmesében. Boldogan élnek, míg meg nem halnak. De azért általában nem ilyen egyszerű. Legtöbbünk számára ez kevésbé romantikus. Tele van bonyodalmakkal, problémákkal, lekésett pillanatokkal és elszalasztott lehetőségekkel. Nem azt mondjuk, amit kellene és nem is akkor.

28. Az a legjobb benne, hogy amikor a szemébe nézel és ő visszanéz a tiédbe, minden olyan furcsának tűnik, mert erősebbnek érzed magad és gyengébbnek is ugyanakkor. Izgatott vagy és ugyanakkor rémült is. Az az igazság, hogy nem tudod, mit érzel, csak azt, amivé válni akarsz. Ez olyan, mintha elérted volna az elérhetetlent, de még nem voltál felkészülve rá.

29. - Maga szerint lehetséges többször ugyanúgy szeretni?

- Hát... később egyik sem olyan őrjítő, mint az első volt.
- Nem értünk egyet. Szerintem a második a legrosszabb az olyanoknak, mint mi.
- Milyenek vagyunk?
- Romantikusak. Annyira szeretnénk túljutni az első árulás fájdalmán, hogy vakon sétálunk bele a következőbe.

30. Van valami, amit te se tudsz, hogy feloldódok abban, akit szeretek, mint egy áteresztő membrán. Ha szeretlek, mindenem a tiéd: a pénzem, az időm, a testem, a kutyám. (...) Olyan elképesztő tulajdonságaidat is bálványozom, amiket sosem szerettél magadban. Teljességgel átadom magam neked, amíg teljesen ki nem zsigerelsz, és csak úgy tudok kigyógyulni belőled, ha ugyanígy belebolondulok másba.

31. Nem akarta neki bevallani, hogy elege volt mindenkiből, aki úgy tűnt, hogy vigyázni akar rá. Megérintette az arcát, megsimogatva. Őrülten vert a szíve, és csak ő tudta meghallani. Megsimogatja a haját hátul. Az ujjak érintése egy szenzációs tudatba burkolták. Meg akarta csókolni. Ezt akarta ő is, nem? Akkor úgy érezte, hogy egy szakadék szélén remeg, készen arra, hogy beleessen egy pillanat alatt? Aztán az ajkaik találkoztak, és ő feladta a gondolatait. Csak a csókját érezte, a karjai erejét, amelyek átkarolták, a szívverését a kezei alatt. Amikor beleszédült a karjaiba, volt mellette egy szakadék, amelybe beleesett. Beleszeretett.

32.- Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyhavalami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek.

- Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz.

33.Egyesek szerint a szerelem olyan, akár egy folyó; mások szerint olyan, mint egy lökött dal. Néhányan azt mondják, a szerelem mindenhol ott van: felemelő érzés. Vannak, akik szerint a szerelem olyan, akár a nevetés az esőben.

34.Talán jobban jártunk, amikor kevesebbet gondolkodtunk és többet csókolóztunk. Az érettségivel éretlenné válunk az igaz szerelemre? A szívügyek terén a középiskola lenne a mérvadó?

35. Ha szeretsz valakit, az a valaki szomorúvá tehet téged, néha még magányossá is. De olyan boldoggá is, amilyen még nem voltál.

36.- Nem szeretsz engem. Számodra csak valami vadászzsákmány vagyok. Egy állat, amit foglyul ejtettél.

- Így van. Az vagy! És ezúttal valami különösen vadat ejtettem foglyul, nem igaz? Felkutattalak, megtaláltalak és Istenre esküszöm, megtartalak magamnak.

37. A szerelem olyan, mint mikor betörik a fej. Szédülünk tőle, azt hisszük, meghalunk, de végül felépülünk.

38. - Megőrültem, amikor veled voltam. Nem engedhetem, hogy újra megtörténjen. A szerelemnek nem erről kéne szólnia, őrültté tettél.

- Te pedig most őrjítesz meg. És pontosan ez az, amiről a szerelemnek szólnia kell.

39. Aki a szerelmen nevet, a végén sírni fog.

40. Vársz egy vonatra. Egy vonatra, ami elvisz messze. Reméled, hogy oda visz, ahova akarod. Nem tudhatod biztosan, de nem is fontos. Miért nem fontos? A válasz: mert ott is együtt leszünk.