2012. május 24., csütörtök

A  lelkem a lehetetlent akarja, az eszem azt mondja, ezt nem szabad. s a szívem majd megszakad. telnek a percek, órák, napok, és nekem egyre jobban fáj. az idő múlásával egyre rosszabb nem keres, mintha elfelejtett volna, és én olyan hülyén érzem magam. még mindig várok arra hogy visszatérjen. holott ez már lehetetlen. a lemondás az egyetlen esélyem..

0 szösszenet:

Megjegyzés küldése