Megdöbbentő, hogy a függőségnek mennyi különböző formája létezik. Túl egyszerű lenne, ha csak a drogokról, a piáról és a cigarettáról lenne szó. Azt hiszem, a leszokás legnehezebb része az elhatározás, hogy le akarunk szokni. Úgy értem, okkal lettünk függők, vagy nem? Gyakran dolgok, amik kezdetben normális életünk egy részét jelentették, egy ponton átlépik a határt, és rögeszmévé válnak, kényszerré, irányíthatatlanná. Ezt a mámort keressük, ezt a mámort, ami minden mást elhomályosít. A függőséggel az a helyzet, hogy sohasem végződik jól, mert végül bármi is hozott minket mámoros állapotba, idővel a jó érzés elmúlik, és felváltja a fájdalom. Azt mondják, hogy addig nem szokhatsz le, amíg a padlóra nem kerülsz. De honnan tudhatod, hogy mikor kerülsz oda? Mert nem számít, hogy ez a dolog mennyire fájdalmas. Néha lemondani róla sokkal fájdalmasabb.
0 szösszenet:
Megjegyzés küldése